It csinálhatsz ingyen weboldal

katintson ide Ingyen weboldal

Mi a találmány

 A találmány nem minden esetben szerezhet szabadalmi oltalmat. A szabadalmi bejelentésben foglalt találmány átesik egy vizsgálaton, így vagy lesz, vagy nem lesz belőle szabadalom. Kifejezetten szükséges, hogy bármelyik találmánynak az adott pillanatban gazdasági haszna legyen. Az újdonság és eredetiség azonban mindenképpen fontos, mint ahogy az is, hogy a találmány legalább elméletileg (a kor tudományos szakértelme szerint) működőképes legyen. Magyarországon a találmányra – szabadalmi bejelentés alapján – a Magyar Szabadalmi Hivatal engedélyez szabadalAlbert Einstein nemcsak az elméleti fizikában jeleskedett, hanem több mint ötven gyakorlati találmány is a nevéhez fűződik. A világ azonban sokszor elfelejtkezik arról, hogy az ötletek megvalósításában, szabadalmaztatásában a magyar Szilárd Leó is közreműködött.

Einstein és Szilárd Leó közös találmányai közé tartozik például egy hűtőszekrény, amelyet most német mérnökök és fizikusok megpróbálnak újra megépíteni – erre jó alkalmat ad, hogy idén ünneplik a tudósok az Einstein-évet. A megvalósítás azonban sok akadályba ütközik, ugyanis Einstein, mint a svájci (berni) szabadalmi hivatal egykori munkatársa, tudta, hogyan kell megvédeni találmányait attól, hogy ellopják az ötleteit, s nehezen értelmezhető leírásokat nyújtott be szabadalomként.

További nehézség, hogy a híres tudós egyáltalán nem akarta, hogy nevét olyan köznapi dolgokkal kapcsolják össze, mint egy hűtőgép. Minderről Wolfgang Engels, az Oldenburgi Egyetem fizikatörténeti tanára nyilatkozott a Spiegel Online német internetes újságnak. Engels tagja annak a kutatócsoportnak, amely most megpróbálja rekonstruálni a nagy fizikus hétköznapi találmányát. Persze a tekintélyes magazin internetes kiadása megfeledkezik arról, hogy Einstein nem egyedül találta ki a frizsider szerkezetét. Társa és segítője volt ebben a magyar Szilárd Leó, akit a Horthy-rendszer idején üldöztek el Magyarországról, s aki később majd Einsteinnel együtt a nácik elől menekül az Egyesült Államokba. (Szilárd állandóan bepakolva tartott két bőröndöt, ugyanis két országból is kalandos körülmények között kellett kiszöknie, Németországot például egy nappal a határok lezárása előtt, a zsidók számára tiltott határátlépés elrendelése előtt hagyta el.)

Einstein és Szilárd később Amerikában is együttműködtek: a német tudós Szilárd hatására írta meg korszakalkotó levelét, amelyben Roosevelt amerikai elnököt az atombomba megalkotására ösztökélte. Kevesebben szokták megemlíteni, hogy Szilárd és Einstein még egy levelet írtak az elnöknek, csak akkor már arra figyelmeztettek, hogy ne vessék be polgári lakosság ellen a pusztító bombát, hiszen akkor már az USA és szövetségesei megnyerték a háborút. Ez a második levél azonban már nem zavarta Trumant, az új elnököt, hogy Hirosimára és Nagaszakira ledobja a bombát.

A frizsider

Einstein 1926-ban, egy újsághír nyomán látott hozzá Szilárddal együtt a frizsider tervezéséhez. Az újsághír szörnyű volt: egy család megfulladt az otthoni jégszekrényből kiáramló kéndioxid miatt. Éppen ezért a korábbiaktól eltérő módszeren alapuló frizsider megépítéséhez kezdtek hozzá a tudósok. Találmányuk működési elvét, illetve részleteit azonban nagyon nehéz rekonstruálni, mert Einstein eltüntette a szabadalmi hivatalból a regiszterek egy részét. (Mint említettük: félt attól, hogy ellopják az ötletét.)

Einstein és Szilárd 1926-ban adták be a találmányi hivatalba szabadalmukat, és két évvel később a hamburgi Citogel cég be is mutatta a lipcsei műszaki vásáron a készülék első terveit. Más források szerint prototípus is készült belőle, s később a híres AEG konszern is megvásárolta a licenc-jogokat, és ez a vállalat is épített egy példányt.

mat.

Oldal: kezdőlap
A világ legnagyobb csodái - © 2008 - 2024 - nagycsodak.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat